Homlokzati és lábazati hőszigetelő rendszerek

 

Egy családi ház általában a teljes hőveszteség 30 %-át a nem megfelelő hőszigetelő képességű falakon keresztül veszíti el. Hőszigetelő rendszer alkalmazásával a falak hőtároló kapacitása növelhető, amely télen gazdaságos fűtésszabályozást, nyáron pedig természetes klímát eredményez.



A nem megfelelő hőszigetelő-képességű épületek üzemeltetése rendkívül gazdaságtalan. Egy hőszigetelő anyag nélküli épület energiafogyasztása akár 3 – 4 szerese is lehet egy jól hőszigetelt kialakításúnak!

 

A homlokzati hőszigetelések új és felújításra kerülő régi épületek utólagos hőszigetelésére egyaránt alkalmasak. Hatásosságuk elsősorban a szigetelő réteg anyagától és vastagságától függ.
A módszer és az anyag kiválasztását, valamint a hőszigetelő réteg vastagságának meghatározását szakemberre kell bízni.

A hőszigetelés általában a homlokzati fal külső oldalára kerül. Belső oldali hőszigetelést csak ritkán, rövid ideig fűtött épületek (helyiségek) esetében tanácsos készíteni.

A homlokzati falak hőszigetelése kiegészíthető a padlás és a fűtetlen pince födémének hőszigetelésével. A padlásfödémet kívülről, a pincefödémet alulról kell hőszigetelni. A hőszigetelő anyag réteg vastagságának meghatározását ez esetben is szakemberre kell bízni. 

 

A hőszigetelő lemezek általában polisztirol hab (= „hungarocell” vagy másképp EPS lemez, stiropor stb.), kőzetgyapot, valamint két oldalán fagyapot fedőréteggel borított polisztirol hab anyagúak.

Ezek közül a leggyakrabban a polisztirol hab anyagú hőszigetelő lemezeket használják.

 

A hőszigetelő lapok különböző vastagságban, általában 50 x 100 cm méretű táblákban kerülnek forgalomba. A hőszigetelésre használt polisztirol anyag tulajdonságai az idő múlásával nem változnak

 

A polisztirol lapokat közvetlenül a falazatra szorosan egymás mellé kell ragasztani úgy, hogy az illesztések között ne legyen ragasztó ( hőhíd elkerülése végett! ). A ragasztó por alakban kerül forgalomba és víz hozzáadásával lesz felhasználásra kész. Itt fontos megemlíteni, azt hogy a forgalomban kapható csemperagasztók nem alkalmasak sem a lapok felragasztására, sem az üvegszövet háló beágyazására. A csemperagasztóval felhordott felületek 1 – 2 éven belül berepedeznek, majd leválnak a falról ! Ezt követően szükség esetén m2 -ként 5-6 dűbellel erősítjük a rendszert a falfelülethez. A hőszigetelő rendszerek mechanikai rögzítése elsősorban a szél szívóhatása és a folyamatos légmozgás okozta vibráció miatt szükséges. A viharos szél az épületek előtt elhaladva légnyomáskülönbséget, ezáltal erős szívóhatást hoz létre, amely képes arra, hogy részben vagy egészben letépje a hőszigetelést a homlokzatról.

Kiegészítő rögzítés (dűbelezés) mindenképpen szükséges a paneles épületeken, utólagos hőszigeteléseknél meglévő, bennmaradó vakolatokon, négy szint felett, OSB lemez-, vagy faburkolatokon, festett homlokzatokon egyedi tervezői mérlegelés alapján. Beton-, tömör- és üreges tégla rögzítési alapokra mindössze 25 mm-es, pórusbetonok esetén 60 mm-es min. rögzítési mélységgel kell számolnunk. A dübel teljes hosszát megkapjuk, ha ezen értékhez hozzáadjuk a polisztirol vastagságát. Az EPS hőszigetelő rendszert elegendő csak ragasztani új építésű házak, falak esetén, amikor a falon nincs vakolat. Következik az üvegszövet háló beágyazása, amelyhez ragasztó tapaszt használunk. Fontos, hogy az üvegszövet hálót mindig 10 cm átfedéssel ágyazzuk be, mivel így elkerülhetők a dilatáció okozta repedések. Ha az így elkészített felület külső rétege megszilárdul, ecsettel vagy hengerrel felhordható a gyárilag előkevert vakolatalapozó, végül a pigmenteket és tulajdonságjavító adalékokat tartalmazó kiválasztott színező vakolatot (kapart, dörzsölt) kell a homlokzatra felhordani és kész az épület hőszigetelése.



A rendszer felépítése
Anyagszükséglet/m2                                         
Univerzális mély alapozó
0,11 Liter/m2

Polisztirol ragasztótapasz

2,5-3,5 Kg

Polisztirol lap

1 m2

Üvegszövet háló

1,1 m2

Polisztirol ragasztótapasz

2,5-3,5 Kg

Vakolat alapozó

0,1-0,2 Liter

Dekoratív vakolat

2-3 Kg


A megadott anyagszükséglet mennyisége – természetesen – termékfajtánként változó. A pontos adatokat az árlisták tartalmazzák.






Néhány jó tanács, amire érdemes figyelni hőszigeteléskor


 

Homlokzati finom vakolatok és festékek


A vakolat párás, ködös, esős időben, +5°C alatt, tűző napon nem használható! A felületeket gondosan mérjék fel, s a szükséges mennyiséget egy megrendelésben adják le!

 


Vakolat alapozó

Csak száraz, hibátlan,  pormentes, egyenletes felületre szabad felkenni a  megfelelő hígítású, színes alapozót.

 


Ragasztótapasz

Az anyagszükséglet tájékoztató jellegű, kis mértékben +/- eltérhet a megadott mennyiségtől, a munkavégzési  technológiától, az alaptól és szakembertől függően.



Homlokzati polisztirol 


Mivel a forgalmazott polisztirol termékek nagy része meg sem közelíti a megfelelő minőségi értékeket, ezért ellenőrizze, hogy valóban EPS 80-as lapokat vásárolt-e!


 

Üvegszövet háló



Ablakok felső sarkainál a repedések elkerülése végett 45°-ban a szövetet két rétegben (kb. 20-40 cm) kell felhelyezni, ahol az egyik réteget átlósan, diagonálisan el kell fordítani.

 


Dűbel



A dűbelek száma az aljzat minőségétől és az épület magasságától függ. A hosszát úgy érdemes megválasztani, hogy a falban minimum 6 cm fogjon.

 


Élvédő, hálós élvédő



Az élvédőket minden esetben a felületi hálózást megelőzően kell elhelyezni. Élvédőt minden sarokra és élre tenni kell, ez tökéletes élhatást biztosít és véd a sérülések ellen.

 


Lábazati indítóprofil



A sínek között hagyjunk dilatációs hézagot! Egyenetlen fal esetén a rögzítési pontoknál célszerű hézagolni, mert a kezdőprofilnak nyíl egyenesen kell körbefutnia az épületen.


Beütő dűbel

Rögzítési mélység betonban és tömör téglában 35 mm, vázkerámiában 45 mm.

 


Lábazati vakolat


A bevonni kívánt felületet talaj  felőli vízszigeteléssel kell ellátni! A lábazati vakolatot a még  nedves alapozó rétegre kell felhúzni.

 


Lábazati extrudált polisztirol



Lábazatoknál az XPS lemezek vízszigetelésen keresztül történő mechanikai rögzítése tilos! A vakolással ellátott lemezeknél üvegszövet hálóerősítés alkalmazása szükséges.



Összefoglalva:


A felhasznált hőszigetelő réteg vastagsága határozza meg a hőszigetelése hatékonyságát!
A munkadíjra, a ragasztáshoz és a felületképzésre használt anyagokra pontosan ugyanannyit költünk egy 4 centiméteres, mint akár egy 10 centiméter vastag hőszigetelés estén. A legtöbbet úgy takaríthatjuk meg a hőszigetelő rendszer élettartama alatt, ha minél vastagabb szigetelő réteget választunk és ezáltal  jobb védelmet biztosítunk télen a hideggel és nyáron a hőséggel szemben. Aki vékony hőszigetelést alkalmaz, az duplán költ: egyszer a homlokzatszigetelési munkát fizeti meg, azután pedig éveken keresztül az indokolatlanul magas fűtési számlában a félreértelmezett takarékosság árát.

 

A hőszigetelésre másik megoldás a hőszigetelő vakolat (melyet jelenleg mi nem forgalmazunk), amely könnyű adalékanyag-tartalmú habarcs. A könnyű adalékanyag általában duzzasztott perlit vagy polisztirol gyöngy. A hőszigetelő vakolat hőszigetelő képessége 2-5-ször rosszabb, mint a hőszigetelő lemezeké, ezért elsősorban csak olyan épületek esetében kerül szóba, amelyeknél a homlokzat hőszigetelő képességét csak kis mértékben kell javítani.

 

A hőszigetelés nem hangszigetelés! A műanyag kemény hab hőszigetelő anyagok (EPS, XPS, PUR) akusztikai tulajdonságai rosszak, hangszigetelésre ezek az anyagok nem alkalmasak.

 

"Nem a hőszigetelésen kell takarékoskodni! A hőszigetelés az épület összköltségének csupán töredéke. A hazai szabványok rögzítette küszöbérték csupán a hőszigetelés meghatározott minimális vastagsági méretét írja elő. Az iparilag fejlett országok előírásai ezzel szemben a másfél, kétszeres értéket részesítik előnyben. Ugyanis nem az építés, a létesítés időpontjára, hanem az épület egész élettartamára kell a közel optimális szerkezeteket megkonstruálni, amelynek egyik döntő tényezője a tartós, jó minőségű, megfelelő vastagságú hőszigetelő anyag megválasztása és alkalmazása."

 

A ”hőátbocsátási tényező” (jele: U; mértékegysége: W/m2K) azt mutatja meg, hogy a fal egy négyzetméteres darabja mennyi hőenergiát enged át (Wattban mérve) akkor, ha a külső és a belső oldal között pontosan egy Kelvin (vagy egy Celsius fok) a különbség.


Új házat építeni ma csak úgy lehet, ha az U, azaz a „hőátbocsátási érték” nem magasabb, mint 0,45 W/m2K.











Parketta Diszkont
...több, mint parketta!